Tiszaug község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Kecskeméti kistérség
Lakosság: 967 fő
Terület: 25.04 km²
Népsűrűség: 38,62 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 56

Fekvése

Megközelíthető

Vonattal a MÁV 146-os számú (Kecskemét – Lakitelek – Kunszentmárton) vonalán érhető el. A vasútállomás Tiszaug-Tiszahídfő és Tiszasas között található.

Története

A község eredete régi időkre nyúlik vissza. Említik a garamszentbendeki apátság alapítólevelében (1075-ben), tehát a település kora 924 év. A környező településekkel együtt királyi kézről ekkor kerül egyházi birtokba, majd 1472-ben Kinizsi Pál birtokába.

1683-ban aránylag jó faluként könyvelték el, 1697-re azonban már a feljegyzések szerint pusztává vált. 1715-16 fordulóján néhány Ugról korábban Csongrád újfaluba menekült lakó visszatért, és megkezdte a falu újratelepítését. A község 1780 körül késő barokk stílusban épült, műemlék jellegű, református temploma egyhajós, egyenes záródású templom homlokzat előtti toronnyal. A katolikus földesúr 1788-ban Tiszaugon kápolnát építtetett.

Néprajzi szempontból a falu a Tiszazughoz tartozik. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát. Települési szerkezete halmazos. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző stb.) építtették. Az 1868. évi és 1919. évi árvíz miatt építkezése nem archaikus. Épületei között gyakoriak a tornácos házak. Tagolatlan társadalmában a cselédek elkülönültek. Önellátó gazdaságai számára lényeges kiegészítést adott, a részes aratás, a gyűjtögetés, az ártéri halászat, szövés-fonás, vessző- és gyökérfonás.

A község területe három uraság birtokában volt, amely birtokhoz egy-egy kastély is tartozott. A helyi hagyomány szerint az egyike Rákóczié és Bercsényié is volt. A nagybirtokok szerepe számottevő volt Tiszaugon, egészen a 20. század közepéig. Területére jellemző volt a mezőgazdaság, ipari tevékenység a múltban sem volt jelentős.

Nevezetességei

Következő községek

További községek